Több mint félmillió évvel régebb óta sütjük-főzzük az ételt, mint eddig gondoltuk
2022. november 17. 20:22 MTI
Az ember ősei már 780 ezer évvel ezelőtt is jól átsütve vagy megfőzve szerethették a halat – derült ki egy új régészeti kutatásból, amely egyben arra szolgál bizonyítékokkal, hogy az eddig véltnél 600 ezer évvel korábban is főzték már az ételt.
A Glyptodon nevű óriás őstatura vadászó ősemberek Heinrich Harder festményén
Korábban
A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán folyónál végzett ásatásokon kerültek elő.
A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat.
A régészek között nincs egyetértés arról, hogy őseink mikor kezdték el a sütés-főzést, mivel nehéz bizonyítani, hogy a tűzrakóhelyek nem csak melegedésre, hanem esetleg ételkészítésre is szolgálhattak. A kulinária születése azonban fordulópont volt az emberiség történetében, ugyanis a feldolgozott ételt könnyebb volt megrágni és megemészteni, és ennek nagy szerepe lehetett az emberiség elterjedésében is a Földön.
A halfosszíliák vizsgálata előtt a sütés-főzés legkorábbi bizonyítékai 170 ezer évesek voltak és a neandervölgyi és korai Homo sapiens közösségekhez kötődtek.
A Nature Ecology and Evolution folyóiratban hétfőn publikált tanulmány 600 ezer évvel korábban tűzte ki a sütés-főzés kezdetét. A tanulmány Irit Zohar, a Tel Aviv-i Egyetem Steinhardt Természettudományi Múzeumában dolgozó régész 16 éves kutatómunkája nyomán született.
A több mint másfél évtized alatt a tudós több ezernyi halmaradványt katalogizált, amelyeket az Izrael északi részén található Gesher Benot Ya'aqov régészeti helyszínen találtak. Ezen a Jordán folyó közelében fekvő helyen egykor egy tó lehetett, s miközben az onnan előkerült, megkövesedett halmaradványokat vizsgálták, sikerült rekonstruálni, mikor kezdték el az ott élő emberek a hal sütését vagy megfőzését.
Zohar felidézte, hogy a munka egy kirakóshoz hasonlított: egyre több és több információ birtokába jutottak, s ezekből állt össze végül a történet az emberi evolúcióról.
A The Guardian brit napilap online kiadásában ismertetett kutatásban a Tel Aviv-i Steinhardt Természettudományi Múzeum fosszilis pontymaradványait elemezték. A leletek a Jordán folyónál végzett ásatásokon kerültek elő.
A fosszíliák vizsgálatából kiderült, hogy a térségben 780 ezer évvel ezelőtt élő emberek tűzön készítették el a halat.
A régészek között nincs egyetértés arról, hogy őseink mikor kezdték el a sütés-főzést, mivel nehéz bizonyítani, hogy a tűzrakóhelyek nem csak melegedésre, hanem esetleg ételkészítésre is szolgálhattak. A kulinária születése azonban fordulópont volt az emberiség történetében, ugyanis a feldolgozott ételt könnyebb volt megrágni és megemészteni, és ennek nagy szerepe lehetett az emberiség elterjedésében is a Földön.
A halfosszíliák vizsgálata előtt a sütés-főzés legkorábbi bizonyítékai 170 ezer évesek voltak és a neandervölgyi és korai Homo sapiens közösségekhez kötődtek.
A Nature Ecology and Evolution folyóiratban hétfőn publikált tanulmány 600 ezer évvel korábban tűzte ki a sütés-főzés kezdetét. A tanulmány Irit Zohar, a Tel Aviv-i Egyetem Steinhardt Természettudományi Múzeumában dolgozó régész 16 éves kutatómunkája nyomán született.
A több mint másfél évtized alatt a tudós több ezernyi halmaradványt katalogizált, amelyeket az Izrael északi részén található Gesher Benot Ya'aqov régészeti helyszínen találtak. Ezen a Jordán folyó közelében fekvő helyen egykor egy tó lehetett, s miközben az onnan előkerült, megkövesedett halmaradványokat vizsgálták, sikerült rekonstruálni, mikor kezdték el az ott élő emberek a hal sütését vagy megfőzését.
Zohar felidézte, hogy a munka egy kirakóshoz hasonlított: egyre több és több információ birtokába jutottak, s ezekből állt össze végül a történet az emberi evolúcióról.
Támogasd a szerkesztőségét!
történelmi magazin
legújabb számát?
kedvezményes előfizetés 1 évre (5 szám)
bankkártyás fizetés esetén 10% kedvezménnyel.
Az éves előfizetés már tartalmazza az őszi különszámot.
Az első 500 előfizetőnek.
26. Nagyhatalmi konfliktusok 1618–1820 között
VI. Nemzetközi konfliktusok és együttműködés
- A legitimitás elvére épült a Napóleon legyőzése után Bécsben megszabott új európai rend
- A trónt is szeretői segítségével szerezte meg a kegyencek cárnője, Nagy Katalin
- Bár sokan a halálát kívánták, valószínűleg mégsem mérgezés lett Napóleon veszte
- Hogyan kerültek franciák vagy éppen magyarok az amerikai függetlenségi háború csatatereire?
- Ifjúkorában édesapja halálra ítélte Nagy Frigyest, helyette azonban legjobb barátját végezték ki
- Miért hisszük úgy, hogy Napóleon alacsony volt?
- Miért raboltatott el Napóleon két pápát is?
- Bekerítő manővere miatt fölényesen nyerte Napóleon a „három császár csatáját”
- Lépésről lépésre falták fel Lengyelországot szomszédai a kora újkorban
- Majdnem egy hónap kellett a németeknek a varsói gettófelkelés felszámolásához 19:05
- Csak a kirobbant botrány miatt szüntette be az amerikai egészségügyi hatóság az emberkísérletet 17:05
- 10 híres merénylet, ami meghiúsult 15:05
- A válaszúti Bánffy-kastélyban koncertekkel és filmvetítéssel is várják majd a látogatókat 15:05
- Megemlékeztek Zirzen Jankáról, a magyar nőnevelés egyik legjelentősebb úttörőjéről 14:20
- Első nőként mászta meg a legmagasabb csúcsokat Tabei Dzsunko 09:50
- A közönség azt hitte, hogy Lincoln merénylőjének felbukkanása a darab része 09:20
- Rekord gyorsasággal osztották ki az első Oscar-díjakat 09:05